LEVENDULA – Növény termesztés

– Kertünk gyógyszertára –

Lavandula angustifolia

Bizonyítottan csökkenti a bélrendszerben bekövetkező, túlzott mértékű erjedést.

A levendula az árvacsalánfélékhez tartozó évelő növény, amelynek kékeslila apró virágai kellemes illatot árasztanak. Őshazája a napsütötte dél-Európa, ahol ipari mennyiségben és kiskerti körülmények között egyaránt termesztik. A levendulát korábban mindössze fürdővíz illatosításához használták.
A 11. században szerzetesek révén került át az Alpok túlsó oldalára, így északon is elterjedhetett. A 16. században már Angliában is termesztették, ahol akkoriban hatalmas kiterjedésű levendulamezőkről gyűjtötték be az illatszerek és parfümök alapanyagát. A növény virága és levele nyugtató és görcsoldó, valamint szélhajtó hatású illóolajat tartalmaz. Depresszió esetén a levendula javítja a hangulatot. Fertőtlenítő tulajdonsága a szájüreg és a torok gyulladásainak kezelésénél hasznosítható.

TALAJ/TERMESZTÉS

Napsütötte, meleg helyen fejlődik.
Félcserjeként a száraz, mészköves talajt kedveli.
Elhelyezéstől fügően 30-80 cm magasra nő.

VII,VIII, IX

Levele egész évben szedhető. Virágát júliusban és augusztusban gyűjtik be, nem sokkal a virágnyílás előtt.
A Népszokás szerint a Szent Iván-éjen szedett levendulát varázserejű növénynek tekintették. Egyes dél-európai régiókban még ma is hatásos szernek tartják szemmel verés ellen, illatos virága az egyik növényi Szűz Mária-szimbólum.

Jellemzők: a levendula évelő cserjeféle, erősen fejlett karógyökérrel. Ezüstszürke, molyhos leveleinek széle hátrahajló. Kékeslila virágai a hosszú szár tetején virágzatba rendeződnek. A levendulamag leginkább egy hosszúkás, csillogó dióbélre emlékeztet.

GONDOZÁS

A talajt rendszeresen lazítsuk fel, a gyomokat tépjük ki. A levendula csodásan virágzik majd, ha a talajt atavaszi időszakban komposzttal gazdagítjuk. A növénynek sok napsütésre van szüksége, ezért a déli fekvésű lankákon fejlődik al egjobban. Aszályos időszakban érdemes kicsit megöntözni. A levendula nem tűri jól, ha vízben kell állnia, ezért gondoskodjunk a felesleges víz elvezetéséről. Hűvösebb éghajlatú területeken ősszel szórjuk le száraz fenyőtűvel, hogym egóvjuk a fagytól. Még ha a föld feletti része megfagy is, tavasszal könnyen fejlődni kezd a gyökérről, bár ez esetben sajnos satnyább virágokat hoz majd.

GYŰJTÉS ÉS FELDOLGOZÁS

A friss levelek egész évben szedhetők. Gyógyászati célból történő hasznosításra és szárításhoz közvetlenül virágzás előtt metszik le a hajtások végét, ezeket csokrokba kötik, majd szellős, de elsötétített helyen felakasztják. A szárított virágokat és leveleket elkülönítve, gondosan lezárva tároljuk.

FELHASZNÁLÁS

A friss leveleket saláták fűszerezésére használhatjuk. A levendulavirágból szirup készül, amely kiválóan kiegészíti az édes fogásokat. A szájüreg és a torok levendulaolajos oldattal való öblögetése csillapítja a gyulladást. Az illóolajjal azonban óvatosan kell bánni, mivel túladagolása gyomorirritációt okozhat. A levendulát külsőleg gyakran használják lazító hatású, elalvást könnyítő fürdő készítéséhez. A levendulatinktúra izomgörcs és fejfájás helyi kezelésére alkalmazható. A virágokból készített tea enyhíti a gyomorporoblémákat és az émelygést, vlamint a depresszió tüneteit.

HOGYAN TERMESSZÜK?

Levendulapalántát és kifejlett, virágzó cserepes növényt kertészeti szaküzletben vehetünk.  Napsütötte erkélyen kitűnően fejlődik. Nyáron cserépbe vagy virágládába kell átültetni. A levendulát télen világos ablak közelébe ajánlott tenni. A növény magról is könnyen szaporítható otthoni körülmények között. A kertészeti üzletekben beszerezhetünk gyorsan csírázó magokat, amelyeket a lehető legrövidebb időn belül felhasználunk. A keményebb héjú levendulamagok nem minden esetben kelnek ki. A fagyálló változatokat növemberben vethetjük, közvetlenül a talajba.

TERMESZTÉS

1. Februárban a magokat nagy edénybe szórjuk a vetőfölddel együtt. A tetejére vékony rétegben földet terítünk, amit enyhén lenyomkodunk. A csírázásig – amihez 2-3 hétre van szükség, kb. 20°C-os hőmérsékleten biztosítunk egyenletes páratartalmat.
2. A növényt a csírázást követően hűvös helyre (kb. 10°C) állítjuk. A megfelelő fejlődéshez sok fényre van szüksége.
3. Amikor a növény eléri a 3-5 cm-es magaságot, ültesük át kisebb cserébe. A palántákat májustól júniusig ültetjük ki egymástól 30-40 cm távolságra az előkészített virágládákba vagy a kertbe. Az első évben félig visszametsszük, hogy szép bokorrá fejlődjenek.

SZAPORÍTÁS

A levendulát az őszi vagy a tavaszi időszakban tőosztással szaporíthetjuk. A növényt alaposan megöntözzük, majd óvatosan kiássuk, és két órára vízbe állítjuk. Ásóval 2-3 részre osztjuk, ezután az egyes növényeket óvatosan behelyezzük a komposzttal átforgatott talajba. Fontos, hogy a növényeket rögtön ezután megöntözzük. Dugványozással történő szaporítás esetén júniustól vághatunk le kb. 7 cm hosszú hajtásokat a levélhajtás alól. Gyökereztető készítménnyel történő kezelés után ezeket tőzeg és homok keverékével töltött cserepekbe ültetjük. Rendszeres öntözzük. A dugványok 18-20°C hőméréskleten, sok napfény mellett fejlődnek a leggyorsabban.

ÉRDEMES TUDNI

A levendulát virágzás után metsszük vissza, hogy sűrű, tömött bokrokat kapjunk. Rendszeres visszametszéssel meghosszabbíthatjuk az élettartamát.

balatonriviera.hu

A PARLAGFŰ – Ambrosia artemisifolia

A parlagfű védelmében – azaz mit is tud ez a csodás növény, és mit tudnak a gyógyszerek

http://antalvali.com/hirek/parlagfu-vedelmeben.html

Soha nem találkoztam, és nem beszéltem sem Lajos Atyával, sem Várhegyi Lászlóval, holott mindkettőjükről tudom, hogy kiváló szakemberek. Ezért döbbentett meg ez az írás, ugyanis szóról szóra ezt vallom én is hosszú évek óta.

A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia, a hármaslevelű parlagfűé pedig: Ambrosia trifida. Azt mondják rájuk, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr. Az egyéb hasznosságot illetően csak később adok magyarázatot.

Még 1973-ban, amikor először találkoztam  személyesen Lajos Atyával, a lazarista missziós pappal Adonyban, úgy tudtam, hogy a parlagfű haszontalan gyomnövény. Szerencsére nem voltam rá allergiás, de más pollenekre sem. Különös véletlen folyamán ismerkedtünk meg. Dunaújvárosban voltam közlekedési rendőr és Adonyban ellenőriztem a forgalmat,  a kivilágítatlan kerékpárosokat. Esti szürkület volt már és láttam, hogy egy idős úr kerékpárja hiányosan van felszerelve, mert nem volt hátsó világítása. Lajos Atya volt az, de nem büntettem meg, hanem csak figyelmeztettem, mert halkan és tisztelettudóan beszélt velem, aki akár az unokája is lehettem volna. Sokáig beszélgettünk, mert a szerénysége mögött egy nagy tudású, intelligens embert ismertem meg, s még a tréfa sem állt tőle távol, amikor azt mondta, hogy a Jóisten vigyáz rá, még akkor is, ha nem jó a világítás a kerékpárján.
Lajos Atyával, a magyar újkori természetgyógyászat úttörőjével a megismerkedésünk után többször is találkoztam – kerestem a vele való találkozási lehetőségeket! -, mert a végtelen egyszerűsége és a hatalmas tudása lenyűgözött. Addig is sokat tudtam a természet törvényeiről, mert reál beállítottságú is vagyok, s akkor már mérnök voltam, meg az anyai nagyapám, Vincze Ágoston, állandóan járta velem a Heves megyei kis faluban, Fedémesen az erdőket, mezőket és szedtük a gyógynövényeket, meg a gombákat. Apai nagyapám Weixl János pedig egész életét az előszállási (Fejér Megye) állatorvos, Dr. Eglesz Mihály mellett töltötte, mint felcser. Mindkettőjüktől sokat hallottam a természet erejéről, szépségéről, az állatok öngyógyító tevékenységeiről, a növények gyógyító és tápláló hatásairól.

Olyan bölcsen beszéltek ezekről a dolgokról, hogy azok felkeltették a figyelmemet és haláluk után is egyre többet olvastam, tanultam ezekről a természetes dolgokról, erdő, mező növényeiről és állatairól.
Lajos Atya is megerősített abban, hogy a természet törvényei Isten törvényei, és azok változatlanok, örök törvények. Azt mondta, hogy a közlekedési törvényeket át lehet hágni büntetlenül, ha nincs rendőr a közelben, és akkor megúszta a felelősségre vonást, de ha valaki a természet törvényeit hágja át, akkor az saját magát bünteti meg!!! A természet úgy működött évmilliókkal ezelőtt, ahogy ma működik, és úgy fog működni évmilliók múlva is. Bölcsen mondta, hogy semmi új nincs a Nap alatt, mert amit ma felfedeznek, az már régóta létezik, csak az ember most ért el oda, hogy megismerjen olyan dolgokat, tényeket, amelyet eddig eszközök, vagy tudás híján nem ismert fel, vagy meg.

Beszélgetéseink során szóba került a parlagfű is, mint allergén növény. Lajos Atya védelmébe vette, és elmondta róla, hogy régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is. Elmondta, hogy a múlt századelőn az előkelő szalonokban az ambrózia illat volt az úri, és az előkelő illat. Ez pedig a parlagfű, az ambrosia artemisifolia illata volt. Aromaolaját aroma mécsesekben hevítették, de lehetett kapni  a szárított, összesodrott leveleiből készített füstölőt is.

Tőle tudtam meg azt is, hogy amikor a spanyolok és a portugálok felfedezték és kisajátították az Új Világot, azaz az Amerikai földrészt, akkor keresztényi szellemben kiirtották az őslakosokat (inkák, aztékok, toltékok, stb). Amikor az angolok is vérszemet kaptak, hogy nekik is kell az új világból, ők sem kímélték az őslakos indiánokat, és kíméletlenül öldösték azokat, szintén a keresztényi szellemiségre hivatkozva. A franciák is erős nemzetté váltak és látták, hogy lemaradnak az Új Világ elosztásánál, ezért ők is részt követeltek Amerikából, de nekik már csak néhány Közép-amerikai rész és Kanada jutott, de Kanadát megosztották egymás között az angolokkal. Az angolokkal ellentétben a franciák nem öldösték ok nélkül az őslakosokat, ezért azok hálából egy csomó titkukat megosztották velük.
Ilyen titok volt a parlagfű titka is.

A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni. Olyan ez, mintha valaki nyerne a lottón 1 milliárdot és neki csak 100 millió kellene, és a maradék 900 milliót elosztaná a rászorulók között. A valamennyi parlagfű képes erre az önzetlen cselekedetre, s vajon hány ember lenne képes erre? Ezért irtja a balga ember és irtatja sok balga hatóság kül- és belhonban egyaránt? Ők ugyanis nem lennének képesek ilyen nemes cselekedetekre!

A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80 %-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek!  Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul!

10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás, a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is?

A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Mellesleg a légutak nyálkahártyáit a tej- és tejtermékek teszik védtelenné a magas kazein tartalmukkal (300-szor több a kazein a tehéntejben, mint az emberi tejben, s a kazeint az asztalosipar ragasztásra használja!!)! A tejet nem fogyasztók nem allergiásak a pollenekre, s így a parlagfű pollenjeire sem!!

Tagja vagyok a Palocsa Egyesületnek. Ezzel az egyesülettel még a múlt évezred utolsó éveiben Alcsútdobozon (Fejér Megye), egy több hektáros területet hagytunk parlagon, szándékosan, hogy mi lesz ezzel a földdarabbal a természet törvényei szerint. Első évben teljes területét beterítette a parlagfű (hogy honnan tudta meg, hogy ott van egy üres földdarab?). A második évben már a parlagfű több, mint 50 %-ban visszaszorult és átadta a helyét más növénykultúráknak (megjelent a lóhere, a gyermekláncfű, az útilapu (bojtorján), a lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop, stb).

A következő évben már 20 % alá esett vissza a parlagfű aránya az adott területen, pedig senki sem irtotta!! Öt év elteltével pedig mindössze az eredeti terület 1-2 %-án volt csak parlagfű!! Nem kell tehát irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a “dolgát”!

Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. “Medicus curat, natura sanat.” Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág – méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar -, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg “halott gyógyszeripart” jelentene.

Ehhez nézzünk meg néhány idézetet.

“Az orvostudomány (beleértve a gyógyszeripart) közvetlenül a szívinfarktus és a rák után az emberiség legveszélyesebb kórokozója lett. Egy átlag német ma kb. ötször annyi gyógyszert fogyaszt, mint közvetlenül a második világháború előtt. Vajon ettől legalább ötször olyan egészséges is? Természetesen nem. Ellenkezőleg: a német lakosság átlaga ma sokkal gyakrabban beteg, mint azelőtt. Hirtelenül így lett egy olyan iparágból, amely azért keletkezett, hogy betegségeket gyógyítson, új betegségek kiindulópontja.” (Kurt Blüchel: Weisse Magier, Fischer Verlag, 1976)

Az emberi szervezet tökéletes. Még az önmaga iránt tanúsított barbár magatartás ellenére is az esetek többségében legalább 30-40 évig betegeskedés nélkül él. Az ember korábban nem érzett fájdalmakat, de egyszer csak számos betegség támadja meg. Azonnal a kórházhoz fordul segítségért, az orvos pedig, amikor felteszi neki a kérdést, honnan erednek ezek a kórok, azt feleli neki: “Mit akar Ön, hiszen ezek a korral járó betegségek.” Szemüveget rendelnek a betegnek, eltávolítják salakanyagokkal, kövekkel, baktériumokkal telített szerveit, kioperálják daganatait, stb. Az okok pedig, amelyek ehhez az állapothoz vezettek, senkit nem érdekelnek, beleértve magát a beteget is. Az emberek kifejlesztették a vegyi alapú gyógyszereket. A szervezetet azonban nem lehet becsapni. A szervezetnek csakis természetes eredetű gyógyszerekre van szüksége. Mi pedig tulajdonképpen egy tömegpusztító élelmiszer- és gyógyszeripari korszak feltételei között élünk.

Azt hiszem, az emberek többsége józan ésszel gondolkodva egyetért azzal, hogy nem az a járható út, hogy kiirtunk mindent körülöttünk, ami virágzik, pollent termel, mindent, ami élő. Az sem megoldás, hogy az allergiások szervezetét teletömjük kemikáliákkal, gyógyszerekkel, mert így olyan mellékhatások alakulhatnak ki, amelyek súlyosabb betegségeket idézhetnek elő, mint maga az alapbetegség.
Abból kell kiindulni, hogy miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk). Van, aki a lisztre érzékeny, és mégsem mondjuk, hogy veszedelmes a liszt. Korábban tisztább volt a környezetünk és az emberek is egészségesebben táplálkoztak, többet mozogtak, türelmesebbek voltak egymáshoz, nem zúdult rájuk annyi stressz, annyi elektroszmog, mint napjainkban.

A táplálkozás is nagyon sokat jelent az immunrendszer erősítése szempontjából. A mai átlagember sietve, kapkodva eszik, akár otthon van, akár úgynevezett gyorsétkezdékben. Nem rágja meg jól az ételt, emellett egyoldalúan táplálkozik, az élelmiszeripar által gyártott különféle tartósítószereket, ízfokozókat, állományjavítókat, mesterséges színezékeket, “természet azonos” aromákat, emulgeáló-szereket, stb. tartalmazó, agyon sütött-főzött, hőkezelt ételeket fogyasztja. Az ipari élelmiszerekben levő különböző vegyszerek annyira feldúsulnak az ilyen táplálékokat fogyasztó emberekben, hogy a szervezetük immunrendszerét teljesen leköti az ezen anyagok elleni küzdelem, s ha ilyenkor virágzik egy parlagfű, egy fűzfa, egy ürömféle, akkor annak az egyébként hasznos pollenjei már teljesen megzavarják a szervezetet (autoimmun reakciók).

De nemcsak az ipari élelmiszer-előállítás során mérgeződik az étel, hanem a megtermelés során is, mivel többnyire ez is iparilag történik. Például az állatok, hogy minél előbb vágásérettek legyenek, különböző kémiai anabolitikus szereket kapnak, hogy minél előbb meglegyen – mozgás nélkül – az izomtömegük. Az ember az ilyen szereket a hússal együtt elfogyasztja, ezek a szerek egy idő után feldúsulnak, kummulálódnak a szervezetben, ami aztán mérgezi a szervezetet, gyengíti az immunrendszert. Régen az állatok izomzata a mozgástól (legelő, rét) alakult ki, nem tartalmazott ilyen szereket. Az állatok tápláléka sem tartalmazott annyi káros anyagot, mint napjainkban. Az iparszerűen tartott állatok, hogy ne kapjanak el egymástól különböző állatbetegségeket (száj- és körömfájás, tüdővész, takonykór, streptococcus, fakultatíve patogén baktériumok stb.), állandóan, – tápba keverten – különböző gyógyszereket, antibiotikumokat kapnak, melyeknek maradványai szintén belekerülnek a húst fogyasztó ember szervezetébe. Ma már antibiotikumért nem a patikába kell menni, hozzájutunk a hús- és a tejboltok termékeiből is.

Az állatok táplálékának egy részét a közutak, szennyező ipari üzemek közvetlen közelében termelik meg. Az árokparti széna még alomnak sem alkalmas, nemhogy tápláléknak. Benne van a kipufogógázok szennyeződése, az úton elrobogó járművek gumipora, fékbetét pora, kuplungbetét pora, stb. Az elektromos vezetékekkel körülvett nagyüzemi csirkék és pulykák mindegyike leukémiás! Beteg állatokat etetnek a húsevőkkel! Ez is bioterrorizmus!

A közutaktól számítottan 50-80 méteren belül termelt növények annyi koncentrált mérget tartalmaznak, hogy ha el is keverednek a többi, távolabb termelt növénnyel, akkor is mérgezik az állatok szervezetét, így a húsát, tejét, tojását is. Az ember közvetlenül is fogyaszt ilyen módon termelt élelmiszereket, amelyek szintén az immunrendszert gyengítik. A megoldás az lenne, ha minden út mellett kb. 50 méter széles, minden gyár, légszennyező üzem mellett kb. 100 méter széles erdősávot telepítenének, ami felfogná a gépjárművek, gyárak által kibocsátott mérgeket és tisztítaná a levegőt. Be kellene indítani egy olyan mozgalmat, hogy “Erdősávot az utak, a gyárak mellé!”, a parlagfű irtása helyett.

A közönséges diesel motorok kipufogógázának koromszemcséit kiszűri az orrunk csillószőrzete. A legújabb “korszerű” HDI, TDI diesel motorok üzemanyagát olyan finomszemcsékké porlasztják szét, hogy azt már nem szűri ki a csillószőrzetünk, hanem belekerül a tüdőnkbe, ott lerakódik, megbetegíti azt. A különböző mesterséges illatanyagok (dezodorok, öblítők, WC szagtalanítók, légfrissítők, stb.) is feldúsulhatnak, de enélkül is kiválthatnak allergiás reakciókat. Hasonló hatást vált ki a molyirtó naftalin is.

A természetes életmód, a természetes ételek, a “kóser” dolgok adják meg a lehetőséget a túlélésre. Ha megszegünk egy törvényt úgy, hogy nem tudjuk, hogy amit tettünk az törvénysértő, megbüntetnek, ugyanis van egy szabály, miszerint a törvények nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól. A természet törvényeinek nem ismerése sem mentesít a felelősségre vonás alól. A felelősségre vonás betegség formájában jelentkezik! A “kóser” étel vércsoport szerint fogyasztva védi az emberek egészségét és szaporodóképességét!

Nemcsak a hús- és húskészítmények, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztását kell kerülnie az allergiás, asztmás betegnek, hanem az egyéb gyorsan bomló fehérjefélék -gomba, tojás, stb.- fogyasztását is. Ez még a biohúsra is vonatkozik. A hullamérgek az állat leölése után azonnal megjelennek az állat szervezetében. (Nem véletlenül hívják a vegetáriánusok – én is az vagyok már 16. éve- a húslevest hullateának vagy dögteának!) A gombák esetében is hamar keletkeznek olyan fehérje méreganyagok (toxinok), amelyek akár halálosak is lehetnek. S hogy a hús ne büdösödjön, szebb színe legyen, iparilag salétrommal és egyéb olyan szerekkel kezelik, amelyek szintén mérgezést okoznak. Az utóbbi idők döghús-botrányairól, pestises, madárinfluenzás, prionos húsairól már nem is szólok, mert ezek önmagukért beszélnek!

Mi természetgyógyászok holisztikus szemlélettel gyógyítunk, a test, a lélek, a szellem vizsgálatával és figyelembevételével, tehát nemcsak tüneti síkon kezelünk. Lelki dolgaink, lelki jelenségeink kivetülnek a fizikai-testi síkra is. A test a lélek temploma és a lélek megbetegítheti és meg is gyógyíthatja a testet.
Az emberiség legnagyobb megtartó ereje a szeretet, ami annyit jelent, hogy elfogadom a másikat, a másságot, azaz szeretem. A szeretettel gyógyítani lehet magunkat is, mást is. Magunkat is szeretni kell. El kell fogadtatni magunkat a világgal. Örülni kell annak, hogy egyáltalán vagyunk, élünk. Sajnos a civilizálódás, az urbanizáció távolabb sodorta egymástól az embereket, a szeretet helyett a harag, a gyűlölködés, az irigység, a közömbösség dominál.

Minél kevésbé tudja valaki elfogadni a másikat, tudata alatt az énje is válogat, hogy kit szeret, kit nem. Erősen válogatnak az emberek azok közül, akiket szeretni lehetne. Akiket nem szeretnek, azokra allergiásak, mérgesek. Tüsszögéssel, köhögéssel fejezik ki, ha valakit vagy valamit nem tudnak elfogadni, szeretni. Persze ezt nem szemtől szembe nyilvánítják ki, ahhoz nem elég bátrak (főnökök, rokonok). Az el nem fogadott dolgok, helyzetek, személyek helyébe alacsonyabb tudati síkú dolgokat helyeznek, amelyek nem tudnak visszavágni, ilyen például a virágpor, a kutya-, macskaszőr, a szőnyegpor, a poratka, ásványi anyagok, gázok, gőzök, stb. Ezek az emberek tudat alatt védekeznek a szeretet ellen, mert nem bírják elviselni annak terhét, mivel akkor nekik is viszontszeretniük kellene. Allergiások másokra és mindenre. (Javasolom elolvasásra Don Miguel Ruiz: A toltékok ősi bölcsessége c. sorozatának könyveit.

Sokan vágynak a szeretetre, ezért tartanak kutyát. A kutyába bele lehet rúgni, meg lehet szidni, akkor is szereti a gazdáját. A gazda, ha ugyanazt tenné a társával, nem kapna szeretetet tőle. Az emberek nem tudnak úgy szeretni, hogy “Szeretlek! Mi közöd hozzá!”, hanem várják a viszont szeretetet, feltételeket szabnak, elvárásaik vannak, stb.

Minél inkább szeretettel közelítünk élő és élettelen környezetünk felé, ez a szeretet visszasugárzódik, visszatükröződik felénk, meggyógyulunk. Ha mosolygunk valakire, legtöbbször mosolyt is kapunk vissza! A mosoly nem kerül pénzbe! A homo sapiens nem arra teremtetett, hogy ölje egymást. Ha mi öljük a természetet, az is öl bennünket. Nem igaz, hogy nem előzhető meg az allergia, az asztma és nem gyógyítható meg teljesen a beteg. Nem a természetet kell kiirtani, hanem nekünk kell visszaidomulnunk a természethez. Az evolúciós folyamatban az ember szervezete évezredek alatt alakult ki és mindig harmóniában volt a természettel. Az utóbbi 50 évben annyira eltávolodtunk a természettől, hogy ilyen gyorsan nem tud az emberi szervezet reagálni a változásokra, s diszharmónia alakul ki, megbetegszik. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, az embernek megvan a tudása, megvannak az eszközei, csak nem használja egyiket sem, vagy nem úgy használja, ahogy kellene. A természet körforgásában minden növénynek, állatnak megvan a szerepe. Ha ezt a körforgást megbolygatjuk, ennek előre be nem látható következményei lehetnek, felbomlik az ökológiai, biológiai egyensúly.

Nem a parlagfüvet, nem a libatopot, nem a fűzfát, nem a lisztet adó búzát, stb. kell kiirtani, hanem helyes életmóddal, helyes táplálkozással kell erősíteni az immunrendszerünket, kerülni kell a káros geopatogén zónákat (vízér, Hartmann-háló), és akkor az sem árt meg, ha virágporfelhőben járunk.
Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is.

Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem! Lajos Atya óta tudom, hogy a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, – önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre ( leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Sokan nem hitték el, hogy jómagam eszem a parlagfüvet, ezért rám küldték a különböző tv-s társaságokat is, akik felvették, ahogy a parlagfüvet fogyasztom.

Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehéz kalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körül talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni.

Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyányi zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! Lajos Atya nekem is beszélt arról, hogy a parlagfű minden betegséget helyrehoz a szervezetben, de nyilván azt Ő sem tudta, hogy ezt a szervezet őssejt-termelésének fokozásával éri el.

Szerintem sem baj, ha nem ismerjük az elméletet, hanem csak az adott növény hasznosságáról győződünk meg a fogyasztása során. Az is igaz, hogy akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is.

A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet?

Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti  a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak ( én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne.

Ezért a világ urai, a  fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy első számú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől.

A gyógyszerek mellékhatásai következtében ugyanis, csak Magyarországon minden órában meghal egy ember, de sokkal többen halnak bele abba, amit a patológusok már régóta tudnak, hogy minden második felboncolt embert tévesen diagnosztizáltak és tévesen gyógyszereztek, mivel nem az volt a halál oka, amivel kezelték a betegségüket!

Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a  Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője

Forrás:
Weixl-Várhegyi László írása
http://antalvali.com/hirek/parlagfu-vedelmeben.html

Tartalomhoz tartozó címkék:

Érdekességek a Netről Parlagfűről – http://antalvali.com/hirek/parlagfu-vedelmeben.html

ARTICSÓKA – Cynara scolymus

Hatásos máj- és epehólyagpanaszok esetén.

Az articsóka a Földközi-tenger medencéjéből származik. Értékes növényként tartották számon már az ókori Rómában is, ahol csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak a fogyasztását. Az articsóka leve, illetve borban megfőzött vagy feldarabolt gyökere emésztési zavarok és kellemetlen testszag ellen használt régi házi gyógyszer.

Jellemzők: A 2 méteres magasságot is elérő articsóka az őszirózsafélék családjába tartozik. Erős gyöktörzsből nő ki. Nagy, a bogáncséira emlékeztető leveleinek fonákját fehér pihe borítja. Ököl nagyságú virága húsos vacokból és vastag, alul szintén húsos, pikkelyes levelekből áll. Belsejében csőszerű, lila és ibolyaszínű virágok találhatók. A növény minden részének keserű az utóíze.

ELŐFORDULÁS

A Földközi-tenger medencéjéből származó articsókát főleg Dél-Európában és az Egyesült Államokban termesztik.

Gyógyászati alapanyag

Zöld levelét, még zárt virágát, friss és szárított gyökerét is használják gyógyászati célokra.

Hatóanyagok

A máj és az epehólyag hatásos védelmét az articsóka minden részében előforduló keserűanyagok: a cinaropikrin és cinarin, valamint a csersav szolgálja. További hatóanyagai az inulin, polifenolok, flavonoidok és monoszacharidok.

FELHASZNÁLÁS

Keserűanyag-tartalma révén az articsókából készült termékek serkentik az emésztőnedvek, különösen a májban lévő epesav kiválasztását. Ennek köszönhetően könnyebben ürül az epehólyag, elmúlnak az epebántalmak, a teltségérzet, az émelygés és a puffadás. Mivel tonizálja a májat, az articsóka segíti az anyagcserét, hozzájárul a máj méregtelenítéséhez és regenerációjához. Csökken a vér lipid- és koleszterinszintje, az érszűkület kialakulásának kockázata. Figyelem: Epekő esetén az articsókából készült készítmények fogyasztása előtt feltétlenül konzultáljunk orvosunkkal!

Articsóka főzet – 2 g szárított articsókalevelet főzzünk fedő alatt kis lángon 10-20 percig, majd szűrjük le. A lipidanyagcsere zavara és emésztőrendszeri panaszok esetén naponta legfeljebb 3 csészével igyunk meg belőle.

Articsókás bor (levéllel) – 5 g szárított levelet tegyünk 1 dl jó minőségű vörösborba, a palackot zárjuk le, és hagyjuk állni 5 napig, majd gézlapon keresztül szűrjük le. emésztési és epepanaszok esetén étkezés után igyunk naponta 1 kupicával.

Articsókás bor (gyökérrel) – 5 g szárított, apróra vágott articsókagyökeret tegyünk 1 dl vörösborba. Hagyjuk állni 10 napig, majd szűrjük le. Étvágytalanság ellen, és a szervezetben felhalmozódott víz eltávolítására főétkezések előtt igyunk 1 kupicával.

Késztermékek – Articsókakivonatot – általában tabletta formájában – gyógyszertárakban és gyógynövényboltokban vehetünk máj- és epehólyag-, valamint gyomor- és bélpanaszokra ajánlott készítményként.

Érdemes tudni

az őszirózsafélékre való túlérzékenység esetén az articsóka vagy a belőle készült termékek fogyasztása allergiás reakciót válthat ki. Felhasználás előtt tegyünk próbát egy kisebb adaggal, és várjunk 24 órát az esetleges reakcióra.

ROZMARING TEA

A rozmaringot, ezt a Földközi-tenger országaiban vadon növő illatos cserjét már az ókrban nagyra becsülték. Afroditének, a szerelem és a szépség görög istennőjének szentelték. a napfénytől és a tengertől illatos növény a szakácsok és a gyógyszerészek egyik kedvence.
A rozmaringnak értékes gyógyító  tulajdonságai vannak. A szárított levelekből készült főzet élénkíti az emésztőrendszer működését, víz- és epehajtó hatású, erősíti a szervezetet, javítja a fizikai teljesítőképességet – főleg lábadozóknak, idősebb embereknek, legyengültség és alacsony vérnyomás esetén ajánlott. A rozmaring tea javítja a keringést, enyhíti a szédülést és az idegi eredetű fejfájást, javítja a memóriát. A főzet külsőleg és belsőleg is alkalmazható, segít a reum a gyógyításában, enyhíti a vele járó fájdalmat.

ÉLÉNKÍTŐ TEA 

Szórjunk egy kávéskanál rozmaringlevelet egy bögrébe, és öntsük le forró vízzel. Takarjuk le, és hagyjuk állni 15 percig, majd szárjük le. Naponta fogyasszuk a szervezet erősítésére. Az élénkítő rozmaringfürdőhöz 50 g szárított levelet főzzünk fel 1 l vízben, hagyjuk állni 30 percig, és öntsük egy kád vízhez. Figyelem: Se a teát, se a fürdőt ne alkalmazzuk este, mert élénkítenek, és megnehezítik az elalvást.

Gyógyító hatás: Aktív hatóanyagai  – a cineol, a kámfor, a borneol, a timol és a pinén – garantálják a rozmaring antiszeptikus és élénkítő hatását. Erősíti a szívműködést, javítja a vérellátását, megszünteti a görcsöket és segíti az emésztést. A cseranyagok, a keserűanyagok és a flavonoidok támogatják erősítő
hatását. Ezeknek köszönhetően enyhülnek a reumatikus fájdalmak is.

Gyenge vérkeringés esetén – A rozmaring teát alacsony vérnyomású, sápadt, legyengült (főleg tavasszal), kimerült, erejüket és kedvüket vesztett embereknek szokták ajánlani. Az alacsony vérnyomást sokszor a felkelés után jelentkező szédülés jelzi.

A szervezet erősítésére – A rozmaring élénkíti a keringést és az emésztést. A belőle késült főzet javítja a szív és az agy vérellátását, erősít az olyan kimerítő vírusos betegségek után, mint az influenza. A fürdővízhez adott főzet antiszeptikus és élénkítő hatású.

ALKALMAZÁS

Szíverősítő kivonat – Klasszikus és hatásos készítmény a boros kivonat. A szíverősítő ital elkészítéséhez szórjunk egy üvegbe 40 g rozmaringlevelet, öntsük le 1 l erős vörösborral (legjobb ehhez valamelyik tölgyfahordós érlelésű, testes fajta). Hagyjuk állni egy hétig. Az étkezések után igyunk meg s1 kávéskanál szíverősítőt.

Hétvégi kúra – Ha hétközben fáradtak vagyunk, próbáljuk ki a következőt: szombat és vasárnap reggelre készítsünk rozmaringos fürdőt. Pihenjünk benne 15 percig, azután egy órára feküdjünk ágyba. Amíg pihenünk, igyunk meg két csésze rozmaring teát. ez élénkíti a vérellátást, és felerősíti a szervezetet a következő munkahétre.

A szív és az idegek támogatására – 50 g rozmaringot öntsünk le 2,5 dl 70%-os alkohollal. Lezárt üvegben hagyjuk állni legalább 10 napig. Ezután kávéfilteren szűrjük le. A kivonatot használjuk bedörzsölésre, ha a szívtájékon szúráást vagy nyomást érzünk, illetve reumatikus és idegi eredetű fájdalmak kezelésére.

Epebántalmak esetén – Egy nagy bögre rozmaring tea görcsoldó hatást gyakorol a gyomor és a belek enyhébb görcsei esetén. Epebántalmak kezelésére egy vászonkendőt mártsunk forró rozmaringfőzetbe, és még melegében tegyük az epehólyag környékére.

GYÓGYNÖVÉNYKEVERÉKEK

Általános erősítésre

-40 g rozmaringlevél
-20 g galagonyavirág
-20 g orvosi angyalgyökér
-20 g fahéjkéreg

Ez a keverék erősíti a szívet és vérkeringést. javítja a vérellátást, élénkíti az étvágyat, segíti az emésztést. Betegségek utáni erősítésre is alkalmas. Egy evőkanál keveréket öntsünk le forrásban lévő vízzel, és hagyjuk állni, amíg leülepszik. Naponta kétszer igyunk belőle.

Gyógyító fürdő

-40 g rozmaringlevél
-30 g citromfűlevél
-30 g fahéjkéreg

50 g keveréket főzzünk meg 5 dl vízben. Tegyük félre, hogy leülepedjen, majd szűjrük le. A kivonatot öntsük egy kád vízhez. A fürdő stresszhelyzetben nyugtatólag hat, felmelegít, erőt ad.

Epebántalmak és hasgörcs ellen

-40 g rozmaringlevél
-20 g őrölt máriatövismag
-20 g borsmentalevél
-20 g katánggyökér

Ha kis kortyokban fogyasztjuk az ebből a keverékből készült teát, segít súlyos epepanaszok esetén. Rendszeres alkalmazásával megelőzhető a fájdalom. Igyunk meg naponta 2-3 csésze főzetet, amely 1 evőkanál forrásban lévő vízzel leöntött növénykeverékből készül.

ÉRDEMES TUDNI

Az erős rozmaring teából készült öblítők erősítik a hajat és a fejbőrt, enyhítik a korpásodást. A rozmaring tea száj- és toroköblögetésre is alkalmas.

ERDEI ISZALAG – Clematis vitalba

Az erdei iszalag azon kevés közép-európai kúzsónövény közé tartozik, amely nem fonja körbe szorosan a fákat és a bokrokat. Szőnyegszerűen terít be mindent, zért kerítések és kertek dísze lehet. Az őszi időszakban jelennek meg az iszalag gyapjúgombolyagra emlékeztető, puha fehér termései, melyek átvészelik a telet.

Jellemzők: A boglárkafélék családjába tartozó, évelő erdei iszalag akár 15 m hosszú hajtásokat növeszt. A talajba apró levél- és virágnyelek segítségével kapaszkodik. Levelei hármasan tagoltak, molyhosan szőrösek. A növény számtalan jellegzetes illatú, kis fehér virágot hoz. Ezekből hosszú, pihés bibeszárakon fejlődnek ki a kisméretű termések. A levelek és a levélszárak bőirritáló hatású nedvet tartalmaznak.

Előfordulás

Az erdei iszalag a természetben előfordul Európa, Észak-nyugat-Afrika és Nyugat-Ázsia csaknem teljes területén. Élő sövényeken és nyirkos erdőszéleken, valamint bozótosokban és napsütötte ártéri erdőkben gyakran találkozhatunk vele. Kedveli a nyirkos erdőszéleken, valamint bozótosokban és napsütötte ártéri erdőkben gyakran találkozhatunk vele. Kedveli a nyirkos, humuszos talajt és a meleget. Rokonai és hibridjei számos országban a parkok kedvelt dísznövényei.

Gyógyászati alapanyag – Orvosi célokra kizárólag a növény leveleit használják fel. Gyógyhatású készítmények formájában kapható. Vigyázat: Az erdei iszalag leveleinek begyűjtését tilos önállóan végezni, a növény ugyanis mérgező!

HATÓANYAGOK

Az erdei iszalag erőteljesen irritáló hatású szaponinokat és alkaloidokat tartalmaz. Ha megérintjük a növényt – különösen igaz ez a fiatal hajtásokra -, bőrpírt vagy akár hólyagosodást is okozhat.

Alkalmazás

Az erdei iszalag levelében és virágában baktérium- és gombaölő vegyületek találhatók, amelyek a bőrre kerülve irritáló, égető hatásőúak, a népi gyógáyszatban éppen ezért kiütés, fekély, valamint a bőrön előforduló élősködők ellen alkalmazták. A növény ilyesfajta alkalmazása azonban az erős irritáló hatás miatt kerülendő. az erdei iszalagból készült szereket ezzel szemben elsősorban a homeopátiában alkalmazzák, többek között nyirokmirigy-duzzanat, ekcémás gyulladás, húgyúti gyulladások és prosztataproblémák esetén.

FELHASZNÁLÁS

Figyelem! – Az erdei iszalag friss állapotában olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek nagyobb mennyiségben mérgezők. A növényből éppen ezért tilos saját kezűleg orvosságot készíteni, és azt bármilyen formában alkalmazni.

Homeopátia – a homeopátiás készítmények cseppek, golyócskák, tabletta és injekció formájában kaphatók. főként nyirokmirigy-duzzanat, húgyúti és prosztatagyulladás, a tejmirigyek gyulladása, továbbá nehezen gyógyuló sebek és bőrpanaszok kezelésére szolgálnak. A készítmények kizárólag orvosi javallat szerint használhatók.

Gyári készítmények – Az erdei iszalag hozzáadásával készült homeopátiás szereket húgyúti gyulladások és a nemi szervek betegségeinek kezelésére alkalmazzák.

ÉRDEMES TUDNI

Az erdei iszalag mérgező növény, szedése és használata egyaránt tilos. Kifejezetten keserű és csípős ízű, ezért képtelenség nagyobb mennyiséget elfogyasztani belőle.