HAJDINA – Fagopyrum esculentum

 

Gyenge erek és érfalak esetén hatásos.

A hajdina Ázsia középső vidékeiről származik. Bár a keserűfűfélék családjába tartozó növény, a gabonafélékhez sorolják, mert lisztes magját a búzához hasonlóan fogyasztjuk. Gygóynövényként mindenekelőtt leveleinek magas rutintartalma miatt fontos. Az orvoslásban leginkább érerősítő szerként, visszér és aranyér kezelésére használják.

Jellemzők: A hajdina a keserűfűfélék családjába tartozik. Enyhén illatos virágai fehérek vagy rózsaszínesek. Apró, szögletes magjait kemény,barna héj borítja. Íze kesernyés, a diófélékre emlékeztet. A növény évszázadok óta ismert, leggyakrabban kását, köretet készítenek belőle.

Előfordulás
A hajdina őshazája Közép-Ázsia, Európában sokfelé termesztik, időnként csak a vad változatát.

Gyógyászati alapanyag

Gyógyászati célokra a növény zöldje szolgál, a virágokkal és a levelekkel együtt. Szedés után magas hőmérsékleten megszárítják. A konyhában hántolt magvait használják fel, amelyeket kása vagy köret készítése előtt megpörkölnek.

HATÓANYAGOK

A hajdina zöldje nagy mennyiségű különböző flavonoidot tartalmaz. Legfontosabb összetevője a rutin, más néven P-vitamin, ami kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek.
A zöldjében ezenkívül cseranyagok, fagopirin – a bőr fényézékenységét fokozó anyag – is található.
A magok értékes fehérjét, illetve sok és többféle B-vitamint, kalciumot és egyéb ásványi anyagot, szilíciumot és – termsézetesen – rutint tartalmaznak. A hajdina előkelő helyet foglal el a mézadó növények között, hajdinaméz több gyógyító összetevőt (vitaminokat, ásványi anyagokat) tartalmaz, mint a vegyes virágmézek.

ALKALMAZÁS

A hajdina a rutinnak és az antioxidáns hatású flavonoidoknak köszönhetően használható az erek és a kapillárisok megerősítésére. Enyhíti a görcsökkel, érszűkülettel és duzzanatokkal járó panaszokat. Mivel erősíti az érfalakat, a növény megelőzi a véraláfutások kialakulását, és segít a visszerek gyógyításában. Magjának jelentős energia- és tápanyagtartalma a kiegyensúlyozott étrend értékes részévé teszi a hajdinát.

Tea – Két kávéskanál hajdinalevelet öntsünk le 2,5 dl vízzel. Hagyjuk állni 10-15 percig, majd szűrjük le. Az érfalak erősíétse céljából 4-8 héten keresztül naponta igyunk meg 2-3 csésze teát.

Liszt – A hajdinamag nem tartalmazza a gabonák jellemző össztevőjét: a glutént, ezt az allergiát okozó fehérjevegyületet. A hajdinaliszt kiválóan helyettesít más liszteket, remek alapanyag sütemények vagy palacsinta készítéséhez. Jól alkalmazható cöliákiában, azaz veleszületett gluténérzékenységben szenvedő betegek esetében is.

Párna – A hajdinahéjhjal – vagy a mustármag és hajdinahéj keverékével – töltött párna javítja az alvás minőségét, kedvező hatással van a gerincolszlop nyaki szakaszára, és csillapítja annak fájdalmát.

Késztermékek – A hajdinakivonatot különböző rutintartalmú tabletták vagy kapszulák formájában is lehet kapni. Ezeket általában étkezés után kell bevenni. Többek között az érfalak megerősítésére használatosak.

ÉRDEMES TUDNI

A hajdina rutintartalma a virágzás időszakában a legmagasabb, azután rohamosan csökken. A túl lassú szárítás vagy a túl hosszú tárolás is a rutintartalom egy részének elvesztéséhez vezethet.

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*